Sziasztok!
Tudom, hosszú évekig hallgattam, de megvolt minden okom rá....nem részletezném, hogy min mentem keresztül, de elég annyi, hogy emiatt teljesen elszállt az ihletem. Hiába ültem le a gép elé, képtelen voltam írni. Most végre kicsit egyenesbe jött az életem, így úgy döntöttem, hogy befejezem az Un suenot. Alejandra és Gonzalo megérdemli, hogy megtegyem. Nos még laptopot is sikerült szereznem a művelethez és megtaláltam a régi vázlatot is. Eredetileg 3 "kötet" lett volna az Un sueno, egyelőre nem ígérek semmit. Hogy megírom-e a harmadikat nem tudom, lehet másba kezdek, de fogok róla szólni.
Szeretném megköszönni azt a sok kedves szót, amit a facebookon kaptam a még ma is lelkes olvasóimtól! El sem hiszitek mennyit jelent nekem, hogy ti ennyire szerettétek ezt a történetet! Amit én csak a magam szórakoztatására kezdtem el írni annak idején, másnak az élete része lett...Köszönöm, hogy vagytok! 💖💖
A forró kávé gőze lassan válik semmivé a bögre pereme felett. A szobában csend, csak az óra monoton tikktakkolása töri meg, ahogy a másodpercek tovaszaladnak az idő országútján. A lány kissé görnyedten ül az asztalnál. Hosszú haja a tarkóján kontyba fogva, a tollával pedig az asztalon dobol, miközben elmélyülten bámulja az üres word dokumentumot. Agyában a gondolatok csak úgy kergetik egymást, mégsem érzi megfelelőnek a fogalmazását így nem nyúl a klaviatúra után. Nagyot sóhajtva lecsapja a tollat az asztalra, a nyitott és összefirkált füzet közepébe. A telefonjáért nyúl és elindítja a spanyol zenei válogatást. Lehunyja a szemét és mire a második dal végére ér már a tikktakkolást sem érzékeli és az idő múlását sem. A kép egyre élesebbé válik, már a város nyüzsgő zaját is hallja valahonnan a zenén túlról és megjelenik előtte Alejandra Várady, mosolyogva, tánccipőjét hanyagul átvetve a vállán Higuaín mezében, ahogy Carmen iskolájába siet, a barna szemű argentin focista, pedig mosolyogva néz utána egy Audi vezetőüléséről, mintha nem telt volna el évek hosszú sora, az utolsó találkozás óta…Hát sziasztok és örülök, hogy újra láthatlak titeket! J
Szia! Örülök, hogy visszatértél. Remélem aktív maradsz mostmár. Esetleg egy cserébe benne vagy? Nem tudom leírhatom -e ide a blogom címét, de addig nem teszem amíg nem adsz rá engedélyt. További sok siket. Puszi Andrea.
VálaszTörlésSziaa ittis leírom, ahogy a Facebookon is tettem (új név, új kezdet nálam), hogy hihetetlenül várom a részeket. Amint kicsit csillapodik az egyetemi rohangálás azonnal újraolvasom, hogy mindennel pontosan képben legyek, bár még rengeteg dologra a mai napig emlékszem. ♥ sok sikert! ♥ puszi
VálaszTörlés